Napraforgó lecitin
A napraforgó lecitin építőkövei 1.
Kolin
A kolin serkenti az agyműködést
Mindazok, akik nem tudnak egy nevet vagy egy telefonszámot megjegyezni, és ráadásul magas a koleszterinszintjük, jó, ha gondolnak erre a vitaminra. A kolin a lecitin egyik legfőbb építőköve.
A kolin egyike a legfontosabb úgynevezett lipotrop anyagoknak. Ezek gondoskodnak a májban és másutt a zsírmolekulák feldolgozásáról és elszállításáról. Kolin nélkül veszélyesen felhalmozódik a zsír a májban, zsírmáj keletkezik, mert a zsírmolekulák nem dolgozódnak fel és nem szállítódnak el.
A koleszterin szerepe
Igen lényeges, hogy a kolin maga is részét képezi bizonyos zsíranyagoknak és lipoproteineknek, így például a koleszterinnek. A lipoproteinek fehérjeköpenybe burkolt zsírmolekulák. Csak így szállíthatók a vérben, mert különben a vízben nem oldódó zsír lerakódna az edények falán. A kolin gondoskodik arról - más anyagokkal, például az inozittal együtt -, hogy a koleszterint a sejtek felvegyék és hasznosítsák. Kolin hiány esetében ezért egy kolin pótlás lenyomhatja a koleszterinszintet, míg kolin nélkül a koleszterin szakadatlanul tovább kering a vérben, koncentrációja veszedelmesen megnövekedik, mert a sejtek nem fogadják be a koleszterinmolekulákat. Sejtjeinknek pedig nagyon is szükségük van koleszterinre. A zsíranyag hozzátartozik a védő sejthártyához, az idegsejtekben az érzékeny, úgynevezett mielinréteg; a hártya 50 százaléka ebből áll. Az agy- és idegsejtek védőrétege tehát olajosan nedves. A kolin és más anyagok, így a C-vitamin gondoskodik róla, hogy viszkozitása, folyadéktartalma állandó legyen. Kolin nélkül a koleszterin „megavasodik", összetapad és az elpusztult fehérjesalakkal kérget képez. Ennek következtében a tápanyagok már nem lesznek elég folyékonyak, esetleg egyáltalán nem jutnak be a sejtek belsejébe, és a sejtek kezdenek elhalni. Súlyos következményekkel jár, hogy ily módon eltömődnek azok a mikroszkopikus méretű, parányi csatornácskák, amelyek a gondolatokat, benyomásokat és más agyi jelzéseket közvetítik. Már nem tiszta az ember gondolatmenete, szelleme kifárad, feledékeny lesz, elcsügged, depresszióba esik. És az állandó fáradtság ellenére nehezen alszik el. Ugyanabban az ütemben, ahogyan a koleszterinértékek növekednek a vérben, halnak e1 az agy- és idegsejtek.
Még további fontos szerepe is van a kolinnak az agy- és idegsejtekben. Kolinból képződik az agy anyagcseréje során az acetilkolin neurotranszmitter (idegközvetítő anyag), úgynevezett kolinerg rostok formájában. Szükség esetén, például valamilyen koncentrált erőfeszítés közben a kolin tartalék átalakul acetilkolinná, amely az agyon keresztül-kasul átengedi a pezsgő ötleteket és gondolatokat. A hatása azonban gyakran igen rövid, ha nincs a szervezetben elég kolin nyersanyag. Jellemző tünete ennek, ha valaki csak rövid ideig tud koncentrálni, vagy nem képes tartósan örülni valaminek.
A kolinhiány következményei
A kolinhiány következtében a kolinerg neuronoknak egész telepei elhalnak, és ez a rettegett Alzheimer-kórt idézheti elő, teljes feledékenységgel, a személyiség széthullásával. Modern ideg-fiziológusok azon a véleményen vannak, hogy a nyugati országokban az emberek nagy része 40. életéve után ennek a betegségnek a határához közeledik, tápanyagok, különösen a kolin hiánya következtében.
A kolinhiány első jelei:
-feledékenység, koncentrálási nehézségek
-ingerültség
-alvászavarok
-szívpanaszok
-vérkeringési panaszok
-fejfájás
-fülzúgás
-székrekedés
Még néhány évvel ezelőtt abból indultak ki a tudósok, hogy a felnőtt ember agyában a tápértékek hiánya következtében elhalt dendritek nem tudnak újra kifejlődni. Az újabb kutatások azonban reményt nyújtanak azoknak, akik látszólag helyrehozhatatlan koncentrációs kiesésektől és emlékezetgyöngeségtől szenvednek. A nagy tápértékű kolint és más bioanyagokat tartalmazó élelem újjá tudja építeni az elpusztult dendrinhálózatot . Hozzásegítenek ehhez az egyidejű koncentrációs gyakorlatok, például a sakkozás, szóról szóra tanulás stb. A kezdődő koncentrációs kihagyásoknak szinte mindig az az oka, hogy a fontos tápanyagokra elsőként az életben tartó szervek csapnak le, így a szív, a máj, a vese stb. használja fel őket.
Hogyan jut a kolin a testsejtekbe?
A kolint felszívja a teljes bélrendszer, még a vastagbél is. Onnan jut el önállóan vagy hordozóanyagok (például lecitin) segítségével a vérbe és a májba. A növényi táplálékban csak elenyésző mennyiségben fordul elő, ilyenkor tehát az anyagcsere maga állítja elő fehérje építőkövekből. A szigorú vegetáriánusoknak , akik lemondtak a tojásról, tejről, tejtermékekről is, valószínűleg kolin hiányuk van, különösen stresszhelyzetekben.
A májban a kolin beépül a zsírfehérjeanyagokba és a véredények ágas-bogas hálózatán keresztül eljut minden sejtbe. A vérhajszálerek vékony, néha alig ezredmilliméter vastagságú porózus falán keresztül éri el a kolin, hordozó proteinjében elhelyezkedve, a sejt védőrétegét.
Hogyan hat a kolin?
Meghökkentő, ahogyan a kolin vonzódik az agy- és idegsejtekhez, és ahogyan igyekszik ideges vagy akár mentálisan zavart embereken segíteni. Az agyban főként a cortex cerebriben, a szürkekéregben lakozik, ahol sejtek és nyúlványaik milliárdjait tartja életben. Ha hiányzik a kolin, akkor tömegesen elhalnak az úgynevezett kolinerg neuronok, és összetapadó foltok keletkeznek, koleszterin- és fehérjesalakból kérgek képződnek. A szenilitás tipikus szellemi szétesése sok, helytelenül táplálkozó embernél már a 40. életév után, sőt esetleg még hamarabb is bekövetkezhet. Jelei: a feledékenység és a gyönge koncentrációs képesség.
Az idegeinkben működő kolin molekulák leginkább az úgynevezett paraszimpatikus idegrendszerben érzik jól magukat, a vegetatív idegrendszernek abban a részében, amely megnyugtat és feszültséget old, lassítja a szív- és pajzsmirigy tevékenységet, a gyomor- és béltevékenységet viszont serkenti. A kolin tehát egyike a leghatásosabb természetes nyugtatószereknek.
Hogyan jutunk elég kolinhoz?
Egy koncentrált kolinkúrához ideális a lecitin, mert annak az inozit B-vitamin mellett fő alkotóeleme a kolin. A kolin elsősorban a saját anyagcserénk során szintetizálódik, ezért nem készülnek az élelmiszerekre vonatkozó mennyiségi előírások. Ugyanígy nincsenek a kolinfogyasztás és -elhasználás mennyiségére vonatkozó tanácsok.
Minek használ a kolin?
-Zsírhasznosítás
-Májműködés
-Epehólyag-működés
-Alacsony koleszterinszint
-Koncentrálási képesség
-Szellemi frissesség
-Szívműködés
-Lazítás, megnyugvás
-A korai öregedés megelőzése
Kolin
A kolin serkenti az agyműködést
Mindazok, akik nem tudnak egy nevet vagy egy telefonszámot megjegyezni, és ráadásul magas a koleszterinszintjük, jó, ha gondolnak erre a vitaminra. A kolin a lecitin egyik legfőbb építőköve.
A kolin egyike a legfontosabb úgynevezett lipotrop anyagoknak. Ezek gondoskodnak a májban és másutt a zsírmolekulák feldolgozásáról és elszállításáról. Kolin nélkül veszélyesen felhalmozódik a zsír a májban, zsírmáj keletkezik, mert a zsírmolekulák nem dolgozódnak fel és nem szállítódnak el.
A koleszterin szerepe
Igen lényeges, hogy a kolin maga is részét képezi bizonyos zsíranyagoknak és lipoproteineknek, így például a koleszterinnek. A lipoproteinek fehérjeköpenybe burkolt zsírmolekulák. Csak így szállíthatók a vérben, mert különben a vízben nem oldódó zsír lerakódna az edények falán. A kolin gondoskodik arról - más anyagokkal, például az inozittal együtt -, hogy a koleszterint a sejtek felvegyék és hasznosítsák. Kolin hiány esetében ezért egy kolin pótlás lenyomhatja a koleszterinszintet, míg kolin nélkül a koleszterin szakadatlanul tovább kering a vérben, koncentrációja veszedelmesen megnövekedik, mert a sejtek nem fogadják be a koleszterinmolekulákat. Sejtjeinknek pedig nagyon is szükségük van koleszterinre. A zsíranyag hozzátartozik a védő sejthártyához, az idegsejtekben az érzékeny, úgynevezett mielinréteg; a hártya 50 százaléka ebből áll. Az agy- és idegsejtek védőrétege tehát olajosan nedves. A kolin és más anyagok, így a C-vitamin gondoskodik róla, hogy viszkozitása, folyadéktartalma állandó legyen. Kolin nélkül a koleszterin „megavasodik", összetapad és az elpusztult fehérjesalakkal kérget képez. Ennek következtében a tápanyagok már nem lesznek elég folyékonyak, esetleg egyáltalán nem jutnak be a sejtek belsejébe, és a sejtek kezdenek elhalni. Súlyos következményekkel jár, hogy ily módon eltömődnek azok a mikroszkopikus méretű, parányi csatornácskák, amelyek a gondolatokat, benyomásokat és más agyi jelzéseket közvetítik. Már nem tiszta az ember gondolatmenete, szelleme kifárad, feledékeny lesz, elcsügged, depresszióba esik. És az állandó fáradtság ellenére nehezen alszik el. Ugyanabban az ütemben, ahogyan a koleszterinértékek növekednek a vérben, halnak e1 az agy- és idegsejtek.
Még további fontos szerepe is van a kolinnak az agy- és idegsejtekben. Kolinból képződik az agy anyagcseréje során az acetilkolin neurotranszmitter (idegközvetítő anyag), úgynevezett kolinerg rostok formájában. Szükség esetén, például valamilyen koncentrált erőfeszítés közben a kolin tartalék átalakul acetilkolinná, amely az agyon keresztül-kasul átengedi a pezsgő ötleteket és gondolatokat. A hatása azonban gyakran igen rövid, ha nincs a szervezetben elég kolin nyersanyag. Jellemző tünete ennek, ha valaki csak rövid ideig tud koncentrálni, vagy nem képes tartósan örülni valaminek.
A kolinhiány következményei
A kolinhiány következtében a kolinerg neuronoknak egész telepei elhalnak, és ez a rettegett Alzheimer-kórt idézheti elő, teljes feledékenységgel, a személyiség széthullásával. Modern ideg-fiziológusok azon a véleményen vannak, hogy a nyugati országokban az emberek nagy része 40. életéve után ennek a betegségnek a határához közeledik, tápanyagok, különösen a kolin hiánya következtében.
A kolinhiány első jelei:
-feledékenység, koncentrálási nehézségek
-ingerültség
-alvászavarok
-szívpanaszok
-vérkeringési panaszok
-fejfájás
-fülzúgás
-székrekedés
Még néhány évvel ezelőtt abból indultak ki a tudósok, hogy a felnőtt ember agyában a tápértékek hiánya következtében elhalt dendritek nem tudnak újra kifejlődni. Az újabb kutatások azonban reményt nyújtanak azoknak, akik látszólag helyrehozhatatlan koncentrációs kiesésektől és emlékezetgyöngeségtől szenvednek. A nagy tápértékű kolint és más bioanyagokat tartalmazó élelem újjá tudja építeni az elpusztult dendrinhálózatot . Hozzásegítenek ehhez az egyidejű koncentrációs gyakorlatok, például a sakkozás, szóról szóra tanulás stb. A kezdődő koncentrációs kihagyásoknak szinte mindig az az oka, hogy a fontos tápanyagokra elsőként az életben tartó szervek csapnak le, így a szív, a máj, a vese stb. használja fel őket.
Hogyan jut a kolin a testsejtekbe?
A kolint felszívja a teljes bélrendszer, még a vastagbél is. Onnan jut el önállóan vagy hordozóanyagok (például lecitin) segítségével a vérbe és a májba. A növényi táplálékban csak elenyésző mennyiségben fordul elő, ilyenkor tehát az anyagcsere maga állítja elő fehérje építőkövekből. A szigorú vegetáriánusoknak , akik lemondtak a tojásról, tejről, tejtermékekről is, valószínűleg kolin hiányuk van, különösen stresszhelyzetekben.
A májban a kolin beépül a zsírfehérjeanyagokba és a véredények ágas-bogas hálózatán keresztül eljut minden sejtbe. A vérhajszálerek vékony, néha alig ezredmilliméter vastagságú porózus falán keresztül éri el a kolin, hordozó proteinjében elhelyezkedve, a sejt védőrétegét.
Hogyan hat a kolin?
Meghökkentő, ahogyan a kolin vonzódik az agy- és idegsejtekhez, és ahogyan igyekszik ideges vagy akár mentálisan zavart embereken segíteni. Az agyban főként a cortex cerebriben, a szürkekéregben lakozik, ahol sejtek és nyúlványaik milliárdjait tartja életben. Ha hiányzik a kolin, akkor tömegesen elhalnak az úgynevezett kolinerg neuronok, és összetapadó foltok keletkeznek, koleszterin- és fehérjesalakból kérgek képződnek. A szenilitás tipikus szellemi szétesése sok, helytelenül táplálkozó embernél már a 40. életév után, sőt esetleg még hamarabb is bekövetkezhet. Jelei: a feledékenység és a gyönge koncentrációs képesség.
Az idegeinkben működő kolin molekulák leginkább az úgynevezett paraszimpatikus idegrendszerben érzik jól magukat, a vegetatív idegrendszernek abban a részében, amely megnyugtat és feszültséget old, lassítja a szív- és pajzsmirigy tevékenységet, a gyomor- és béltevékenységet viszont serkenti. A kolin tehát egyike a leghatásosabb természetes nyugtatószereknek.
Hogyan jutunk elég kolinhoz?
Egy koncentrált kolinkúrához ideális a lecitin, mert annak az inozit B-vitamin mellett fő alkotóeleme a kolin. A kolin elsősorban a saját anyagcserénk során szintetizálódik, ezért nem készülnek az élelmiszerekre vonatkozó mennyiségi előírások. Ugyanígy nincsenek a kolinfogyasztás és -elhasználás mennyiségére vonatkozó tanácsok.
Minek használ a kolin?
-Zsírhasznosítás
-Májműködés
-Epehólyag-működés
-Alacsony koleszterinszint
-Koncentrálási képesség
-Szellemi frissesség
-Szívműködés
-Lazítás, megnyugvás
-A korai öregedés megelőzése